|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kukan, Eduard 2001. június 27.Az Európai Bizottság még nem fejezte be a magyar státustörvény elemzését, de úgy tűnik, hogy a jogszabály összhangban van Magyarország és az Európai Unió társulási szerződésével - jelentette ki jún. 26-án Günter Verheugen, a bizottság bővítési ügyekért felelős tagja. Hozzátette: a bizottság felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy az érintett államokkal továbbra is folytasson részletekbe menő konzultációkat a szomszédos országokban élő magyaroknak kedvezményeket biztosító törvényről. Az ülést követően Eduard Kukan szlovák külügyminiszter a sajtó képviselői előtt cáfolta, hogy a törvény feszültséget teremtett volna Magyarország és Szlovákia viszonyában - jelentette Luxembourgból a CTK hírügynökség. /Úgy tűnik, a státustörvény összhangban van Magyarország és az EU társulási egyezményével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./2001. június 30.Jún. 28-án Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán részt vevő szlovák küldöttség tagjai a magyar nemzetiségű Duka Zólyomi Árpád kivételével aláírták a magyar státustörvényt kifogásoló román indítványt. A szlovák képviselők Eduard Kukan külügyminiszter véleményét is kikérték ez ügyben, aki azt tanácsolta nekik, írják alá. A szlovák külügyminiszter ajánlása ellentmond saját korábbi nyilatkozatának, hiszen Kukan néhány napja azt mondta, hogy a magyar státustörvény nem rontja Szlovákia és Magyarország kapcsolatait. /A szlovákok aláírták a román kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./2002. február 13.Martonyi János magyar külügyminiszter febr. 12-én Isztambulban rövid kétoldalú megbeszélést folytatott román, illetve szlovák kollégájával, valamint Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A törökországi nagyvárosban tegnap kezdődött az a kétnapos konferencia, amely a civilizációk közötti megértés előmozdítását tűzte ki célul – természetesen a tavaly szeptemberi Amerika-ellenes terrorakciók következtében. A Martonyi–Geoana találkozón nyugodtan át lehetett tekinteni a magyar–román kormányközi vegyes bizottság jövő hétfőn Budapesten megrendezendő plenáris ülésének napirendjét. A magyar és a román diplomácia vezetője egyetértett abban, hogy a kormányközi vegyes bizottság ülésének kiemelt célja a kétoldalú kapcsolat minden területen történő előmozdítása, a két ország együttműködésének fejlesztése. A pozsonyi parlamentnek a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos minapi negatív döntése miatt a magyar–szlovák viszony sokkal "bonyolultabb". Martonyi János és Eduard Kukan mindazonáltal egyetértett abban, hogy folytatni kell a tárgyalásokat a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos közös politikai nyilatkozat szövegének egyeztetéséről, és ennek alapján meg lehet találni a kölcsönösen elfogadható megoldást. /Martonyi és Geaona találkozója. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./2002. március 6.Márc. 5-én Pozsonyba látogatott Mircea Geoana román külügyminiszter, szlovák kollégájával, Eduard Kukannal tárgyalt, a magyar kedvezménytörvényt érintő kérdésekről is szó esett. A találkozót követő sajtóértekezleten Geoana csupán annyit mondott: e tekintetben Bukarest a többi érintett országhoz viszonyítva előnyös helyzetben van, mert Romániában az idén nem lesznek választások. A román diplomácia vezetője egyszersmind annak a reményének adott hangot, hogy Pozsony és Budapest az európaiság szellemében fogant megoldást talál a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos problémára. /Geoana Pozsonyban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/2003. július 21.Szlovákia a továbbiakban sem fogadja el azt, hogy Magyarország a kedvezménytörvény alapján támogassa a szlovákiai magyarok oktatását és művelődését, de júl. 19-én Pozsonyban Kovács László külügyminiszter és szlovák kollégája, Eduard Kukan abban megállapodott, hogy "az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez támogatás nyújtható". Eduard Kukan szlovák külügyminiszter megismételte az eredeti, a kedvezménytörvény szlovákiai érvényesítésétől elzárkózó szlovák álláspontot, ugyanakkor hangsúlyozta: meg tudtak állapodni abban, hogy "a Magyar Köztársaság oktatási támogatást nyújt a Szlovákiában élő magyar kisebbség nyelvi és kulturális identitásának megőrzése céljából a szlovák jogrenddel összhangban olyan szervezet közvetítésével, amely a szlovák jogrend szerint került bejegyzésre és jogi személyiséggel bír". Kovács László külügyminiszter a sajtótájékoztatón azt mondta: - Nem az a lényeg, hogy a szlovákiai (magyar) családok milyen dokumentum alapján kapják meg a támogatást, hanem az, hogy megkapják azt, és én biztos vagyok abban, hogy meg is fogják kapni. Kovács bukaresti és pozsonyi tárgyalásáról elmondta: egyformán örül mindkettőnek, és egyformán elégedett. Kukan egyértelműen megfogalmazta: Szlovákia csakis a kétoldalú alapszerződés keretei között hajlandó a támogatások fogadására. A felek azt is kinyilvánítják: "A szlovák fél tudomásul veszi, hogy Magyarország a saját területén - etnikai hovatartozástól függetlenül - diák-, illetve pedagóguskedvezményeket nyújt azoknak a szlovák állampolgároknak, akik magyar nyelvet vagy magyar nyelven tanulnak, illetve tanítanak, vagy a magyar kultúrához kötődő tanulmányokat, illetve oktatói tevékenységet folytatnak." "A külügyminiszterek megbízzák a kisebbségi vegyes bizottság társelnökeit, hogy 2003. augusztus 31-ig találkozzanak azzal a céllal, hogy a fenti elvek alapján készítsenek elő megállapodás-tervezetet arra, hogy azt a külügyminiszterek aláírják, illetve a kormányok jóváhagyják" - zárul a magyar és a szlovák külügyminiszter szombati pozsonyi tárgyalásairól kiadott közös nyilatkozat. /Magyar-szlovák státus-nyilatkozat született szombaton. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./2004. február 14.Hatályba lépett az a magyar–szlovák kétoldalú kormányközi megállapodás, melynek értelmében a felek oktatási-nevelési támogatást nyújthatnak a másik ország területén élő nemzeti kisebbségeknek. A megállapodással Szlovákia és Magyarország között befejeződött a magyar kedvezménytörvény elfogadásával 2001-ben kezdődött folyamat, melynek során a szlovák fél kitartóan elzárkózott attól, hogy az anyaország a határon túli magyarok támogatását szabályozó jogszabályt Szlovákia területén alkalmazza. Az elhúzódó diplomáciai huzavona végső szakaszában, Kovács László magyar külügyminiszter tavaly nyáron Pozsonyban abban állapodott meg szlovák partnerével, Eduard Kukannal, hogy nem a kedvezménytörvény, hanem egy külön egyezmény alapján a felek anyagilag támogathatják a másik ország területén élő kisebbségek – Magyarország a szlovákiai magyar, Szlovákia a magyarországi szlovák kisebbség – oktatási-nevelési intézményeit. Kovács és Kukan az erről szóló megállapodást tavaly novemberben, Brüsszelben írta alá. A megállapodás értelmében Szlovákiában a Pázmány Péter Alapítvány, Magyarországon a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Alapítvány kap jogosítványt arra, hogy a támogatásokat a célintézményekhez és célszemélyekhez eljuttassa. /Megállapodás Szlovákiával. Budapest támogathatja a felvidékieket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./2004. november 2.„A kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás kérdéséhez fűzött kommentárjainkat egyenesen a magyar kormányhoz továbbítjuk majd” – vetett véget a román külügyminisztérium és a Krónika közötti, több napon át tartó levelezésnek Catalin Ionita, a szaktárca szóvivője. Eduard Kukan szlovák külügyminiszter nemrégiben „nem modern megközelítésnek” nevezte a kettős állampolgárság intézményéről tartandó magyarországi népszavazást. /Salamon Márton László: Bukaresti no comment a kettős állampolgárságra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./2004. november 13.Nem tartja korszerű megoldásnak a mai Európában a kettős állampolgárság intézményét Eduard Kukan szlovák külügyminiszter, aki szerint a szlovákiai magyarok jogait kellő mértékben és európai színvonalon szavatolják a Szlovák Köztársaság törvényei, ráadásul már ők is uniós polgárok. A román politikusok rendkívül óvatosan foglalkoztak a kettős állampolgárságról folyó magyarországi vitával – derül ki a Népszabadság összeállításából. Adrian Nastase kormánya mindeddig nem fogalmazta meg az erdélyi magyarok tömeges magyar állampolgárrá válásával kapcsolatos álláspontját. Románia csaknem egymillió román etnikumú moldvai állampolgárnak adott román állampolgárságot. Az ügy technikai részét kormányrendelettel szabályozták. Az ukrajnai, azaz észak-bukovinai románoknak nem adott Románia kettős állampolgárságot, mert az ukrán alkotmány ezt tiltja. /Hallgatnak a "szomszédok". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2004. december 15.A szlovák külügyminiszter jelezte, jó néven venné, ha Budapest tájékoztatná Pozsonyt a Szlovákiában élő magyar kisebbség támogatását érintő elképzeléseiről, a magyar külügyminiszter pedig jelezte erre vonatkozó készségét szlovák partnerének. "Megkönnyebbüléssel vettük a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás kimenetelét, és örülnénk annak, ha a magyar fél konzultálna velünk jövőbeni elképzeléseiről, amik a szlovákiai magyarságot illetik" – mondta Eduard Kukan külügyminiszter az újságíróknak, miután Somogyi Ferenc külügyminiszterrel tárgyalt Budapesten. Somogyi kiemelte: gyakorlati megfontolásból is célszerű a közvetlenül érintett partnerekkel, nemzetközi szervezetekkel előzetes egyeztetést tartani az ügyben, "hiszen az így kialakítható kedvező légkör előfeltétele olyan megoldásoknak, amelyek valóban segíthetik a határon túli magyarokat". /Igen a szlovák konzultációs igényre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2012. február 3.Verespatak és a magyar alkotmány az EP plenáris ülésénA ciántechnológiát alkalmazó bányászat betiltására vonatkozó európai parlamenti határozat érvényesítését sürgette annak egyik előterjesztője, Tőkés László az EP brüsszeli plenáris ülésén, szerda éjjel elmondott felszólalásában. A képviselő az úgynevezett egyperces (volt napirend előtti) felszólalások során beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyelőtt megszavazott határozat ellenére az Európai Bizottság a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva „nem képes betiltani a cián bányászati használatát”, miközben Romániában feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki beruházás engedélyeztetése. Arra kérte Martin Schulz elnököt, hogy az EP nevében járjon közben a brüsszeli bizottságnál és Romániánál a határozat életbe léptetése érdekében. Tőkés László utalt arra is, hogy január végén volt a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa évfordulója. Mint fogalmazott, a nagybányai zagytározónál negyvenszer nagyobb verespataki tározó „valóságos ökológiai atombombát jelent”. Ugyancsak a napirenden kívüli felszólalások között a szlovák néppárti Eduard Kukan arra hívta fel a figyelmet: Magyarország már bizonyította, hogy fontos tagja a meghatározott alapértékek köré csoportosuló „európai családnak”. Hozzátette: erős kormány sem engedheti meg magának, hogy az említett értékeket alábecsülje. Mint mondta, meggyőződése szerint mindenki azt szeretné, hogy Magyarország erős partner legyen az EU-ban, amely tiszteletben tartja a közös értékeket. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felszólalásában úgy vélte, hogy az alkotmányt bírálók nincsenek tisztában a magyarországi viszonyokkal, törvényekkel, a mindennapi élettel. Arra kérte képviselőtársait, hogy „ha a jogállam érvényesüléséért aggódnak, hitelesen tegyék”, és „kerüljék annak látszatát is, hogy csak egyetlen kormány tevékenysége érdekli őket”. „Ha az emberi és kisebbségi jogokért aggódnak, felhívom figyelmüket a Szlovákiában még mindig érvényben lévő államnyelvtörvényre és arra, hogy embereket fosztanak meg állampolgárságuktól, holott a hatályos alkotmány tiltja ezt” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: Romániában pedig a hatályos oktatási törvény előírásait veszik semmibe, amikor kisebbségi egyetemi karok létrehozataláról van szó. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
